Sziasztok ez ugy fog állni hogy mint a saját szereplő meséli el
1 Fejezet
Legolas
A harc utánra nem mondhatnám hogy emlékszem. Sötétségben feküdtem.
Ebből az állapotból egy meleg, kellemes érzés rántott ki ami az ajkaimnál összpontosult. A kezem odaérintettem de nem éreztem semmit. Mint valami energia löket töltött el amit furcsáltam.
Pillanatok alatt visszatért a testembe a fáradtság és a fájdalom. A sötétben Tünde nyelven kiáltoztam, mígnem egy kéz nyugtatóan simitott végig az arcomon. Elkezdtem zuhanni. Ki a sötétségből.
Kinyitottam a szemem Norát láttam meg az ágyam mellett állt keresztbe tett kézzel.
Tovább nem bírtam a fáradtság magával ragadótt,elaludtam.
NORA
Körülbelül a mindent elődöntő küzdelem közepén érkeztünk a családommal. Mindent megterveztünk. Szertefoszlottunk.
Megláttam a szőke hajzuhatagot. Ő, a tünde csapat társam, Legolas, Bakacsin hercege. Azonnal oda rohantam közben pár orkkal is végeztem.
Egy mély seb tátongott a vállán. Tudtam hogy ha most rögtön nem teszek valamit megfog halni. Ugy hogy tartozok neki az életemmel. ( Most már tudom hogy nem azért mentettem meg.)
Szájon csokoltam hisz az energia átadás csak igy lehetséges. Majd a feléhez hajoltam és ugy suttogtam.
- Megne merj nekem halni, tartozok neked az életemmel! Igérem vissza fizetem! Csapat társak vagyunk - teszem még hozzá. Egy kezet láttok a vállamon az egyik papnő, ápoló volt. Elszeretnék vinni Legolast egy biztonságosabb helyre. Utat engedek hogy legyen helyük. Aztán nézem ahogy odébb viszik. Körülnéztem, láttam ahol sok barátom és rokonom harcol. igy tettem én is.
Nagyjából 1 orás volt a harc mig végül az ellenség menekülni kezdett de néhány lovas űzni kezdte őket. Szerencsére ezt az ütközetet csak néhány halottat kaptunk pluszba kisebb nagyobb sérülést. Az utóbbiból én is kaptam, nem figyeltem eléggé és az egyik Ork levágott a felkaromról egy kisebb darabot. Nemrég jött be az egyik papnő hogy valami kötést tegyen rá.
A kötést ugy kell elképzelni hogy egy krém aztán fél cm anyag aztán valami masza ami ha megköt kő kemény lesz.
- Nem értem önt - szólalt meg hosszú hallgatás után.
- Hmm? - Tovább figyeltem a velem szembe fekvő tündét. Nem néztem a papnőre.
- Harcolt, pedig nincs semmi köze ehhez az egészhez. - Magyarázta és folytatta volna de Legolas álmában forgolodott. Ezzel ezt a beszélgetést más vizekre vitte.
- Jól megfontolta hogy kötődést alakit ki kettejük között?? - oktatott ki és váltott át egy sokkal rosszabb témára.
- Köszönöm de nem vagyok gyerek tudom hogy mit csinálok - próbáltam nyugodt hangnemet megütni de nem nagyon ment. Egyszerű nem szeretem ha kioktatnak - Ha megkérhetlek távozz ha kész van a kötés.
Bolintott,és kiment a sátor ajtaján.
azon gondolkodtam hogy mit fog Legolas gondolni erről az összekötödésről. Vajon bosszús lesz emiatt.
Ezekkel a gondolatokkal szenderültem álomba. Mikor már Felébredtem egy fővel nőtt a sátorban tartozkodok száma. Édes bátyám aki éppen Legolassal folytatott beszélgetést. Mikor észrevették hogy fent vagyok felém fordultak.
Na gyerekek mindenből megárt a sok. A kövi fejezetben kiderül mit fog reagálni a mi kis tünde hercegünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése